2008. szeptember 29., hétfő
2008. szeptember 11., csütörtök
Csank aranyköpések
1995 tavasz,
Videoton 6-3 Vác
Csank János (akkor még Vác): "Az elején apró gólokkal megzavartak minket a fehérváriak..."
"A meglőtt oroszlán utolsókat rúgva megpróbál feltápászkodni... Nincs pénz, adott kerettel kell dolgozni. Van egy sor emberünk, aki még nem érett igazán a futballra, s van néhány, aki meg túlérett. A legfontosabb feladat, hogy ezt az őszt ki tudjuk húzni. Nem az a probléma, hogy Kecskeméten kikaptunk, egy rangadón ki lehet kapni, az igazi gond az, hogy a korábbi meccseken sok pontot elhullajtottunk." Ferencváros-Kecskemét
"– Nem tárgyaltam senkivel a győri csapat vezetői közül. Úgyhogy semmi alapja nincs annak, hogy az ETO-hoz szerződnék. Éppen vadászni indulok. Remélem, szerencsém lesz, s lövök egy vaddisznót... –
Videoton 6-3 Vác
Csank János (akkor még Vác): "Az elején apró gólokkal megzavartak minket a fehérváriak..."
"A meglőtt oroszlán utolsókat rúgva megpróbál feltápászkodni... Nincs pénz, adott kerettel kell dolgozni. Van egy sor emberünk, aki még nem érett igazán a futballra, s van néhány, aki meg túlérett. A legfontosabb feladat, hogy ezt az őszt ki tudjuk húzni. Nem az a probléma, hogy Kecskeméten kikaptunk, egy rangadón ki lehet kapni, az igazi gond az, hogy a korábbi meccseken sok pontot elhullajtottunk." Ferencváros-Kecskemét
"– Nem tárgyaltam senkivel a győri csapat vezetői közül. Úgyhogy semmi alapja nincs annak, hogy az ETO-hoz szerződnék. Éppen vadászni indulok. Remélem, szerencsém lesz, s lövök egy vaddisznót... –
Régi-új kapitányjelöltek, avagy kit lehetne kinevezni új edzőnek 2. Csank János
A Borsodi Ligában szereplő csapatok edzői közül nála csak Garami József ült többször edzőként NB1-es meccsen. Az 1945 utáni edzők közül pedig az élvonalbeli mérkőzésszámot illetően edzőként Garamin kívül dr. Lakat Károly és Kovács Ferenc előzi meg, ebben a rangsorban tehát a negyedik. A 2007/08-as idényben az NB II Keleti csoportjában játszó FTC vezetőedzője. Eredményeit elismerve Vác városa díszpolgárrá avatta az 1994-es NB I-es felnőtt magyar bajnoki cím megszerzése után. A Magyar Labdarúgó Szövetség pedig mesteredzői címet adományozott neki.
Legjobb eredményei edzőként felnőtt csapatoknál [szerkesztés]
* Magyar kupagyőztes (Békéscsabai Előre Spartacus 1988, a döntőben: Békéscsaba–Bp. Honvéd 3–2), 2. helyezett (Vác FC-Samsung 1991, a döntőben: Ferencváros–Vác 1–0; Vác FC-Samsung 1992, a döntőben: Újpesti TE–Vác 1–0, Vác FC-Samsung 1995, a döntőben: Ferencváros–Vác 2–0, 4–3)
* Bajnoki cím (Vác FC-Samsung 1994, Ferencváros 2001)
* Második helyezés az NB I-ben (Vác FC-Samsung 1991/92, Vác FC-Samsung 1992/93)
* Csapataival jogot szerzett a nemzetközi kupákban való induláshoz: Bajnokok Ligája (1994, a Vác FC-Samsunggal, 2001, a Ferencvárossal), Kupagyőztesek Európa Kupája (1988, a Békéscsabával, 1995, a Vác FC-Samsunggal), UEFA-kupa (1991, a Vác FC-Samsunggal, 1992, a Vác FC-Samsunggal, 1993, a Vác FC-Samsunggal). 2005 őszén a Sopron csapatával indulhatott az UEFA Kupában, de a Magyar Kupa-győzelmet nem ő, hanem még Pintér Attila harcolta ki edzőként.
* Továbbjutás nemzetközi kupamérkőzésen: Békéscsabai Előre Spartacus (1988, KEK-selejtező: Békéscsaba–Byrne (norvég) 3–0, 1–2), Vác FC-Samsung (1992, UEFA-kupa, 1. forduló: Vác–Groningen (holland) 1–0, 1–1)
* Győzelem nemzetközi kupamérkőzésen: Kupagyőztesek Európa Kupája (1988, selejtező: Békéscsaba–Byrne (norvég) 3–0), 1988, 1. forduló: Békéscsaba–Sakaryaspor (török) 1–0). UEFA-kupa (1991, 1. forduló: Vác-Dinamo Moszkva (orosz) 1–0, 1992, 1. forduló: Vác–Groningen (holland) 1–0, 1993, 1. forduló: Vác–Apollon Limassol (ciprusi) 2–0).
* Játékosai közül NB I-es gólkirály: Orosz Ferenc, Vác FC–Samsung (1991/92; a siófoki Fischer Pállal együtt 16–16 góllal), Répási László, Vác FC–Samsung (1992/93, 16 gól).
* Játékosai közül felnőtt magyar válogatott lett 10 játékos 45 alkalommal: Szekeres József (Békéscsaba, 5 alkalommal), Bánfi János (Vác, 5 alkalommal), Füle Antal (Vác, 1 alkalommal), Hahn Árpád (Vác, 2 alkalommal), Koszta János (Vác, 3 alkalommal), Nagy Tibor (Vác, 17 alkalommal), Orosz Ferenc (Vác, 2 alkalommal), Puglits Gábor (Vác, 7 alkalommal), Répási László (Vác, 1 alkalommal), Zombori András (Vác, 2 alkalommal).
* Játékosai közül felnőtt magyar válogatottként tagja volt a győztes magyar csapatnak 6 játékosa 13 alkalommal: Szekeres József 1 alkalommal (Békéscsaba, Lengyelország ellen 5–3), Bánfi János 2 alkalommal (Vác, Katar ellen 4–1, Írország ellen 4–2), Füle Antal 1 alkalommal (Vác, Luxemburg ellen 1–0), Koszta János 1 alkalommal (Vác, India ellen 2–1), Nagy Tibor 7 alkalommal (Vác, India ellen 2–1, Spanyolország ellen 4–2, Ciprus ellen 2–0, Ukrajna ellen 2–1, Luxemburg ellen 3–0, Katar ellen 4–1, Japán ellen 1–0), Puglits Gábor 1 alkalommal (Vác, Luxemburg ellen 1–0)
* Játékosai közül felnőtt magyar válogatottként gólt szerzett: Nagy Tibor (1992. augusztus 26., Nyíregyháza: Magyarország–Ukrajna 2–1. A gólt a játékos a 90. percben szerezte, ezzel győzelemhez segítve a magyar válogatottat.)
* Bajnoki cím a másodosztályban: Eger (1984), Videoton (2000), Siófok (2002)
* Feljutás az élvonalba: Eger (1984, 1986), Videoton (2000), Siófok (2002)
NB I-es pályafutása
* Meccsek edzőként: 507
Szövetségi kapitányként
* Szerződésének időtartama: 1996. április 1.–1998. június 30.
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége 1996. március 29-én Mészöly Kálmánt az izlandiak elleni Európa-bajnoki selejtezőn elért 1–0 arányú győzelem után (1995. november 11., Budapest) felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Csank Jánost nevezte ki. Az edző azt vállalta szerződésében, hogy az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtező mérkőzésein az európai 3. selejtezőcsoportban a második helyen végez a válogatottal (ez sikerült is). Szerződését nem töltötte ki, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége a jugoszlávoktól elszenvedett világbajnoki pótselejtező mérkőzések után (október 29., Budapest: 1–7, november 15., Belgrád: 0–5) 1998. március 10-én felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Bicskei Bertalant nevezte ki.
* Mérlege szövetségi kapitányként:
19 mérkőzés, 6 győzelem (Azerbajdzsán és Málta ellen kétszer-kétszer, valamint az Arab Emírségek és Finnország ellen), 3 döntetlen (Norvégia, Svájc és Finnország ellen), 10 vereség (Horvátország, Ausztria, Anglia, Olaszország, Norvégia, Ausztrália, Svájc, Lengyelország, valamint Jugoszlávia ellen két vb-pótselejtezőn), 23 szerzett gól, 37 kapott gól.
* Mérlege szövetségi kapitányként tétmérkőzésen: 3 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 11 szerzett és 20 kapott gól.
Világbajnoki selejtező csoportmérkőzéseken (európai 3. csoport) sorrendben: Finnország 1–0 (otthon), Norvégia 0–3 (idegenben), Azerbajdzsán 3–0 (idegenben), Svájc 0–1 (idegenben), Norvégia 1–1 (otthon), Svájc 1–1 (otthon), Azerbajdzsán 3–1 (otthon), Finnország 1–1 (idegenben). A magyar csapat Norvégia (1. hely, 20 pont, döntőbe jutás egyenes ágon) mögött a második helyen végzett (3 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség, 10 szerzett, 8 kapott gól) 12 ponttal (3. Finnország 11, 4. Svájc 10, 5. Azerbajdzsán 2 pont), és ezzel megszerezte a jogot arra, hogy a jugoszlávok ellen (ők az európai 6. csoportban a spanyolok mögött lettek a másodikok) pótselejtezőt játszhasson az 1998-as franciaországi világbajnokság 32-es döntőjébe való jutásért. (Ez 1986 óta rajta kívül egyetlen szövetségi kapitánynak sem sikerült – sem világbajnoki, sem Európa-bajnoki selejtezőkön.) A két pótselejtezőn előbb Budapesten 7–1, majd a visszavágón Belgrádban 5–0 arányú vereséget szenvedett a magyar válogatott, így az ellenfél jutott el a franciaországi vb-re.
A 19 mérkőzésen 10-szer játszott otthon a válogatott (mérleg: 4 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 14 szerzett és 18 kapott gól), 9-szer pedig idegenben (mérleg: 2 győzelem, 1 döntetlen, 6 vereség, 9 szerzett és 19 kapott gól). Huszonhárom gólunkból Klausz László 4-et, Urbán Flórián és Orosz Ferenc 3–3-at, Nyilas Elek, Halmai Gábor, Kovács Zoltán és Illés Béla 2–2-t, Nagy Norbert, Plókai Attila, Sebők Vilmos és Lipcsei Péter 1–1-et szerzett. A huszonharmadik gól a Finnország elleni vb-selejtező visszavágóján született a 92. percben, hosszabbítás után, a finnek 1–0-s vezetésénél. (Ez az eredmény azt jelentette volna, hogy nem mi, hanem a finn csapat játszhat pótselejtezőt a jugoszlávokkal.) Ekkor azonban egy magyar támadásnál az ide-oda pattogó labda több finn játékost, majd Moilanen kapust is érintve valahogyan beszédült a finn kapuba. Az öngóllal 1–1-re alakult az eredmény, ami azt jelentette, hogy a finnek a csoportban mögöttünk végezve kiestek a további küzdelmekből, mi pedig a csoport második helyén befutva pótselejtezőre kaptunk lehetőséget.
Külső hivatkozások
Legjobb eredményei edzőként felnőtt csapatoknál [szerkesztés]
* Magyar kupagyőztes (Békéscsabai Előre Spartacus 1988, a döntőben: Békéscsaba–Bp. Honvéd 3–2), 2. helyezett (Vác FC-Samsung 1991, a döntőben: Ferencváros–Vác 1–0; Vác FC-Samsung 1992, a döntőben: Újpesti TE–Vác 1–0, Vác FC-Samsung 1995, a döntőben: Ferencváros–Vác 2–0, 4–3)
* Bajnoki cím (Vác FC-Samsung 1994, Ferencváros 2001)
* Második helyezés az NB I-ben (Vác FC-Samsung 1991/92, Vác FC-Samsung 1992/93)
* Csapataival jogot szerzett a nemzetközi kupákban való induláshoz: Bajnokok Ligája (1994, a Vác FC-Samsunggal, 2001, a Ferencvárossal), Kupagyőztesek Európa Kupája (1988, a Békéscsabával, 1995, a Vác FC-Samsunggal), UEFA-kupa (1991, a Vác FC-Samsunggal, 1992, a Vác FC-Samsunggal, 1993, a Vác FC-Samsunggal). 2005 őszén a Sopron csapatával indulhatott az UEFA Kupában, de a Magyar Kupa-győzelmet nem ő, hanem még Pintér Attila harcolta ki edzőként.
* Továbbjutás nemzetközi kupamérkőzésen: Békéscsabai Előre Spartacus (1988, KEK-selejtező: Békéscsaba–Byrne (norvég) 3–0, 1–2), Vác FC-Samsung (1992, UEFA-kupa, 1. forduló: Vác–Groningen (holland) 1–0, 1–1)
* Győzelem nemzetközi kupamérkőzésen: Kupagyőztesek Európa Kupája (1988, selejtező: Békéscsaba–Byrne (norvég) 3–0), 1988, 1. forduló: Békéscsaba–Sakaryaspor (török) 1–0). UEFA-kupa (1991, 1. forduló: Vác-Dinamo Moszkva (orosz) 1–0, 1992, 1. forduló: Vác–Groningen (holland) 1–0, 1993, 1. forduló: Vác–Apollon Limassol (ciprusi) 2–0).
* Játékosai közül NB I-es gólkirály: Orosz Ferenc, Vác FC–Samsung (1991/92; a siófoki Fischer Pállal együtt 16–16 góllal), Répási László, Vác FC–Samsung (1992/93, 16 gól).
* Játékosai közül felnőtt magyar válogatott lett 10 játékos 45 alkalommal: Szekeres József (Békéscsaba, 5 alkalommal), Bánfi János (Vác, 5 alkalommal), Füle Antal (Vác, 1 alkalommal), Hahn Árpád (Vác, 2 alkalommal), Koszta János (Vác, 3 alkalommal), Nagy Tibor (Vác, 17 alkalommal), Orosz Ferenc (Vác, 2 alkalommal), Puglits Gábor (Vác, 7 alkalommal), Répási László (Vác, 1 alkalommal), Zombori András (Vác, 2 alkalommal).
* Játékosai közül felnőtt magyar válogatottként tagja volt a győztes magyar csapatnak 6 játékosa 13 alkalommal: Szekeres József 1 alkalommal (Békéscsaba, Lengyelország ellen 5–3), Bánfi János 2 alkalommal (Vác, Katar ellen 4–1, Írország ellen 4–2), Füle Antal 1 alkalommal (Vác, Luxemburg ellen 1–0), Koszta János 1 alkalommal (Vác, India ellen 2–1), Nagy Tibor 7 alkalommal (Vác, India ellen 2–1, Spanyolország ellen 4–2, Ciprus ellen 2–0, Ukrajna ellen 2–1, Luxemburg ellen 3–0, Katar ellen 4–1, Japán ellen 1–0), Puglits Gábor 1 alkalommal (Vác, Luxemburg ellen 1–0)
* Játékosai közül felnőtt magyar válogatottként gólt szerzett: Nagy Tibor (1992. augusztus 26., Nyíregyháza: Magyarország–Ukrajna 2–1. A gólt a játékos a 90. percben szerezte, ezzel győzelemhez segítve a magyar válogatottat.)
* Bajnoki cím a másodosztályban: Eger (1984), Videoton (2000), Siófok (2002)
* Feljutás az élvonalba: Eger (1984, 1986), Videoton (2000), Siófok (2002)
NB I-es pályafutása
* Meccsek edzőként: 507
Szövetségi kapitányként
* Szerződésének időtartama: 1996. április 1.–1998. június 30.
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége 1996. március 29-én Mészöly Kálmánt az izlandiak elleni Európa-bajnoki selejtezőn elért 1–0 arányú győzelem után (1995. november 11., Budapest) felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Csank Jánost nevezte ki. Az edző azt vállalta szerződésében, hogy az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtező mérkőzésein az európai 3. selejtezőcsoportban a második helyen végez a válogatottal (ez sikerült is). Szerződését nem töltötte ki, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége a jugoszlávoktól elszenvedett világbajnoki pótselejtező mérkőzések után (október 29., Budapest: 1–7, november 15., Belgrád: 0–5) 1998. március 10-én felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Bicskei Bertalant nevezte ki.
* Mérlege szövetségi kapitányként:
19 mérkőzés, 6 győzelem (Azerbajdzsán és Málta ellen kétszer-kétszer, valamint az Arab Emírségek és Finnország ellen), 3 döntetlen (Norvégia, Svájc és Finnország ellen), 10 vereség (Horvátország, Ausztria, Anglia, Olaszország, Norvégia, Ausztrália, Svájc, Lengyelország, valamint Jugoszlávia ellen két vb-pótselejtezőn), 23 szerzett gól, 37 kapott gól.
* Mérlege szövetségi kapitányként tétmérkőzésen: 3 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 11 szerzett és 20 kapott gól.
Világbajnoki selejtező csoportmérkőzéseken (európai 3. csoport) sorrendben: Finnország 1–0 (otthon), Norvégia 0–3 (idegenben), Azerbajdzsán 3–0 (idegenben), Svájc 0–1 (idegenben), Norvégia 1–1 (otthon), Svájc 1–1 (otthon), Azerbajdzsán 3–1 (otthon), Finnország 1–1 (idegenben). A magyar csapat Norvégia (1. hely, 20 pont, döntőbe jutás egyenes ágon) mögött a második helyen végzett (3 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség, 10 szerzett, 8 kapott gól) 12 ponttal (3. Finnország 11, 4. Svájc 10, 5. Azerbajdzsán 2 pont), és ezzel megszerezte a jogot arra, hogy a jugoszlávok ellen (ők az európai 6. csoportban a spanyolok mögött lettek a másodikok) pótselejtezőt játszhasson az 1998-as franciaországi világbajnokság 32-es döntőjébe való jutásért. (Ez 1986 óta rajta kívül egyetlen szövetségi kapitánynak sem sikerült – sem világbajnoki, sem Európa-bajnoki selejtezőkön.) A két pótselejtezőn előbb Budapesten 7–1, majd a visszavágón Belgrádban 5–0 arányú vereséget szenvedett a magyar válogatott, így az ellenfél jutott el a franciaországi vb-re.
A 19 mérkőzésen 10-szer játszott otthon a válogatott (mérleg: 4 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 14 szerzett és 18 kapott gól), 9-szer pedig idegenben (mérleg: 2 győzelem, 1 döntetlen, 6 vereség, 9 szerzett és 19 kapott gól). Huszonhárom gólunkból Klausz László 4-et, Urbán Flórián és Orosz Ferenc 3–3-at, Nyilas Elek, Halmai Gábor, Kovács Zoltán és Illés Béla 2–2-t, Nagy Norbert, Plókai Attila, Sebők Vilmos és Lipcsei Péter 1–1-et szerzett. A huszonharmadik gól a Finnország elleni vb-selejtező visszavágóján született a 92. percben, hosszabbítás után, a finnek 1–0-s vezetésénél. (Ez az eredmény azt jelentette volna, hogy nem mi, hanem a finn csapat játszhat pótselejtezőt a jugoszlávokkal.) Ekkor azonban egy magyar támadásnál az ide-oda pattogó labda több finn játékost, majd Moilanen kapust is érintve valahogyan beszédült a finn kapuba. Az öngóllal 1–1-re alakult az eredmény, ami azt jelentette, hogy a finnek a csoportban mögöttünk végezve kiestek a további küzdelmekből, mi pedig a csoport második helyén befutva pótselejtezőre kaptunk lehetőséget.
Külső hivatkozások
Verebes aranyköpések
Verebes József az Argentína - Mexikó 13. percében: "Én csak azt tudom mondani, hogy elképzelhető még a hosszabbítás is"
Egy meccs 87. percében:
"2 perccel..., vagyis 4-el a vége előtt..."
Verebes József
Világi Péter: "Ez nem volt les."
Verebes József: "Óriási les volt"
Majd látják a visszajátszást.
Világi Péter: " Ez nem volt les"
Verebes József: "Ezt nagyon nehéz olyan gyorsan megítélni..."
"Nekem általában jó megérzéseim vannak, hogy milyen lesz egy meccs. Azt hiszem, ma megdicsérhetem magam" - Verebes mágus virtuális vállon veregetése az ausztrál-japán összecsapás alatt.
Egy meccs 87. percében:
"2 perccel..., vagyis 4-el a vége előtt..."
Verebes József
Világi Péter: "Ez nem volt les."
Verebes József: "Óriási les volt"
Majd látják a visszajátszást.
Világi Péter: " Ez nem volt les"
Verebes József: "Ezt nagyon nehéz olyan gyorsan megítélni..."
"Nekem általában jó megérzéseim vannak, hogy milyen lesz egy meccs. Azt hiszem, ma megdicsérhetem magam" - Verebes mágus virtuális vállon veregetése az ausztrál-japán összecsapás alatt.
Régi-új kapitányjelöltek, avagy kit lehetne kinevezni új edzőnek 1. Verebes József
"Emlékezetes meccset játszottunk az Eb-címvédővel egy nehéz sorozat kellős közepén. Nem ijedtünk meg a sztárokkal, köztük a Laudrup-fivérekkel felálló hazaiaktól, és már a második percben megszereztük a vezetést. A játékvezető később persze tett róla, hogy a dánok nyerjenek, amit a házigazdák később becsülettel elismertek. Ám fordított eredmény is születhetett volna, hiszen a találkozó nagy részében lefutballoztuk ellenfelünket" - nyilatkozta Verebes József (forrás: Nemzeti Sport). A mágus nyilatkozata 1994-ben a Dánok ellen 3-1-re elvesztett meccs után. Verebes József 1941. március 23-án Budapesten született. A Ferencvárosban, a Haller téren nőtt fel. 12 éves korában (1953) bekerült a Ferencváros serdülő, majd az ifi csapatába.
Az 1960-1961-es idényben az FTC NBI-es csapatában játszott. Innen egy edzőváltás miatt távozni kényszerült. Ezután többet nem játszott NBI-es csapatban (a Fradihoz fűződő érzelmi kötődése miatt). 1961-ben megnősült.
Ezután 1971-ig focistaként játszott az Oroszlányi Bányász, BVSC, Ganz-Mávag, Budafok, és a Középítők csapatában. Tudatosan képezte magát. Elvégezte a segédedzői majd a szakedzői tanfolyamot. Utána a Testnevelési Egyetem következett.
Edzőként a Kecskeméti TE-nél kezdte pályafutását. 1980-1981 között a Videoton edzője. A klub nyújtotta lehetőségek azonban nem elégítették ki, így távozott. 1981-1986 között a Győri Rába ETO edzője. Ezzel a csapattal érte el legnagyobb szakmai sikerét. 1982-ben az év edzője lett. Pro urbe: Győr. 1982-ben és 1983-ban bajnokságot nyert a Győrrel. Ezzel örökre beírta magát Győr sporttörténelmébe.
1984-ben és 1985-ben ezüstérmes helyen végzett a csapata. 1986-ban bronzérmesek. Innen átcsábították az NBI-ben akkor kiesés szélén álló MTK-hoz. 1986-1987 es bajnoki esztendőben az NBI-ben bajnokságot nyert az MTK-VM-mel. Ilyen 29 évvel ezelőtt volt utoljára az MTK-nál. Mesteredző 1987-től. 1987. februártól júliusig a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya, 4 (más forrás szerint 3) mérkőzés erejéig. Ebből 2 győzelem, 1-1 döntetlen és vereség. 1988-1989 közötti bajnoki évben újra dobogón szerepel az MTK-val, bronzérmet nyernek. 1992-ig edző ennél a csapatnál. 1992-ben 8 mérkőzésre a Kispest Honvéd edzője. 1993. szeptembertől 1994. júniusig újra a magyar válogatott szövetségi kapitánya. 10 mérkőzésből 1 győzelem, 2 döntetlen, 7 vereség a mérlege. 1993-1994 újra a Rába ETO edzője. 1996 tavaszán néhány mérkőzés erejéig a Vasas edzője. 1998-1999 Újra a Videotonnál edző.
2001-ben UEFA 'A' diplomás edzői oklevelet szerez, majd Magyarországon az elsők között teszi le a 'Pro'-fokozatot is. 2005-ben a megyei másodosztályban szereplő Diósd szakmai igazgatója lesz. 2005-2006 Televíziónál szakkommentátor. 2007-ben Újbuda-Lágymányosi TC-nél szakmai vezetőként tevékenykedett, majd a klub Váccal történő egyesülése után a Vác-Újbuda LTC vezetőedzője lett.
2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
Az 1960-1961-es idényben az FTC NBI-es csapatában játszott. Innen egy edzőváltás miatt távozni kényszerült. Ezután többet nem játszott NBI-es csapatban (a Fradihoz fűződő érzelmi kötődése miatt). 1961-ben megnősült.
Ezután 1971-ig focistaként játszott az Oroszlányi Bányász, BVSC, Ganz-Mávag, Budafok, és a Középítők csapatában. Tudatosan képezte magát. Elvégezte a segédedzői majd a szakedzői tanfolyamot. Utána a Testnevelési Egyetem következett.
Edzőként a Kecskeméti TE-nél kezdte pályafutását. 1980-1981 között a Videoton edzője. A klub nyújtotta lehetőségek azonban nem elégítették ki, így távozott. 1981-1986 között a Győri Rába ETO edzője. Ezzel a csapattal érte el legnagyobb szakmai sikerét. 1982-ben az év edzője lett. Pro urbe: Győr. 1982-ben és 1983-ban bajnokságot nyert a Győrrel. Ezzel örökre beírta magát Győr sporttörténelmébe.
1984-ben és 1985-ben ezüstérmes helyen végzett a csapata. 1986-ban bronzérmesek. Innen átcsábították az NBI-ben akkor kiesés szélén álló MTK-hoz. 1986-1987 es bajnoki esztendőben az NBI-ben bajnokságot nyert az MTK-VM-mel. Ilyen 29 évvel ezelőtt volt utoljára az MTK-nál. Mesteredző 1987-től. 1987. februártól júliusig a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya, 4 (más forrás szerint 3) mérkőzés erejéig. Ebből 2 győzelem, 1-1 döntetlen és vereség. 1988-1989 közötti bajnoki évben újra dobogón szerepel az MTK-val, bronzérmet nyernek. 1992-ig edző ennél a csapatnál. 1992-ben 8 mérkőzésre a Kispest Honvéd edzője. 1993. szeptembertől 1994. júniusig újra a magyar válogatott szövetségi kapitánya. 10 mérkőzésből 1 győzelem, 2 döntetlen, 7 vereség a mérlege. 1993-1994 újra a Rába ETO edzője. 1996 tavaszán néhány mérkőzés erejéig a Vasas edzője. 1998-1999 Újra a Videotonnál edző.
2001-ben UEFA 'A' diplomás edzői oklevelet szerez, majd Magyarországon az elsők között teszi le a 'Pro'-fokozatot is. 2005-ben a megyei másodosztályban szereplő Diósd szakmai igazgatója lesz. 2005-2006 Televíziónál szakkommentátor. 2007-ben Újbuda-Lágymányosi TC-nél szakmai vezetőként tevékenykedett, majd a klub Váccal történő egyesülése után a Vác-Újbuda LTC vezetőedzője lett.
2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
Sajnos a Magyar válogatott jó játékkal is kikapott Svédországban.
Sajnos a Magyar válogatott jó játékkal is kikapott Svédországban.
Nem tudom, hogy ez a vereség minek tulajdonítható, de tény még mindig vannak gyenge pontok a csapat játékában.Meglepően bátran kezdett a magyar válogatott a svédek ellen – akárcsak az első meccsen a dánok ellen. A különbség azonban az volt, hogy Stocholmban az első öt perc után sem hagyott alább a lendület.
Az utóbbi időszakban megannyit szenvedő magyar futballszurkolók alig hittek a szemüknek. Hiába gondoltuk, hogy az első tíz perc után elfogy Erwin Koeman csapata, a svéd válogatott nem tudta átvenni a találkozó irányítását. Sőt! Az egész első félidőben mindössze egy Kim Källström-lövés jelentett veszélyt hazai oldalon, Andreas Isaksson kapuja előtt azonban annál több bonyodalom akadt – szerencsére.
Torghelle Sándor állandó veszélyt jelentett, sokszor csak az utolsó pillanatban tudtak szögletre menteni a magyar csatár elöl svéd bekkek. A 27. percben Vadócz Krisztián próbálkozott távoli lökettel, de a legveszélyesebb Gera Zoltán 40. perces, estében leadott lövése volt (Isaksson bravúrral hárított).
Ezen kívül többször is remekül járatták a labdát mieink, volt, hogy saját kapujuk elé szögeztük a svédeket. Gólt azonban nem szereztünk, ezért pedig nagy árat fizettünk.
Még a második félidő elején is megszerezhettük volna a vezetést. A 47. percben tökéletes ütemben hullott a skandináv védők mögé a labda, ám Torghelle nem érte el a labdát, a dánok ellen nagyot hibázó Huszti Szabolcs pedig jobb, azaz gyengébb lábával nem merte elvállalni a lövést. Pedig mindössze hat méterre állt a kaputól.
És akkor a svédek felszolgálták a fekete levest…
Az 55. percben labdát veszítettünk a középpályán, másodpercekkel később pedig a már visszavonuló, és mégis visszatérő Henrik Larsson tökéletes beadása után az őrizetlenül érkező Källström bólintott Babos Gábor kapujába.
Kilenc perccel később pedig a második fogás végleg megfeküdte a gyomrunkat…
A svéd válogatott hiába gyengült az utóbbi időben, a profizmus nem hagyta el a csapatot. Mihelyt előnybe kerültek egy gyönyörű támadást is tudtak vezetni, amivel gyakorlatilag eldöntötték a három pont sorsát. Samuel Holmen volt, aki a 64. percben három magyar védő között átvette a labdát, és a magyar kapu jobb oldalába bombázott.
A magyar válogatott emberemlékezet óta nem nyert tétmeccsen idegenben magasan jegyzett ellenféllel szemben, 0–2-nél pedig még a legvérmesebb magyar szurkolók sem bízhattak a csodában.
A hátralévő időszak szépen lecsorgott, ami után azt a keserű végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy a magyar válogatott akkor sem nyer, ha jól játszik – s ezen a lefújás előtti utolsó pillanatban begyötört Rudolf Gergely-gól sem változtat.
Nem tudom, hogy ez a vereség minek tulajdonítható, de tény még mindig vannak gyenge pontok a csapat játékában.Meglepően bátran kezdett a magyar válogatott a svédek ellen – akárcsak az első meccsen a dánok ellen. A különbség azonban az volt, hogy Stocholmban az első öt perc után sem hagyott alább a lendület.
Az utóbbi időszakban megannyit szenvedő magyar futballszurkolók alig hittek a szemüknek. Hiába gondoltuk, hogy az első tíz perc után elfogy Erwin Koeman csapata, a svéd válogatott nem tudta átvenni a találkozó irányítását. Sőt! Az egész első félidőben mindössze egy Kim Källström-lövés jelentett veszélyt hazai oldalon, Andreas Isaksson kapuja előtt azonban annál több bonyodalom akadt – szerencsére.
Torghelle Sándor állandó veszélyt jelentett, sokszor csak az utolsó pillanatban tudtak szögletre menteni a magyar csatár elöl svéd bekkek. A 27. percben Vadócz Krisztián próbálkozott távoli lökettel, de a legveszélyesebb Gera Zoltán 40. perces, estében leadott lövése volt (Isaksson bravúrral hárított).
Ezen kívül többször is remekül járatták a labdát mieink, volt, hogy saját kapujuk elé szögeztük a svédeket. Gólt azonban nem szereztünk, ezért pedig nagy árat fizettünk.
Még a második félidő elején is megszerezhettük volna a vezetést. A 47. percben tökéletes ütemben hullott a skandináv védők mögé a labda, ám Torghelle nem érte el a labdát, a dánok ellen nagyot hibázó Huszti Szabolcs pedig jobb, azaz gyengébb lábával nem merte elvállalni a lövést. Pedig mindössze hat méterre állt a kaputól.
És akkor a svédek felszolgálták a fekete levest…
Az 55. percben labdát veszítettünk a középpályán, másodpercekkel később pedig a már visszavonuló, és mégis visszatérő Henrik Larsson tökéletes beadása után az őrizetlenül érkező Källström bólintott Babos Gábor kapujába.
Kilenc perccel később pedig a második fogás végleg megfeküdte a gyomrunkat…
A svéd válogatott hiába gyengült az utóbbi időben, a profizmus nem hagyta el a csapatot. Mihelyt előnybe kerültek egy gyönyörű támadást is tudtak vezetni, amivel gyakorlatilag eldöntötték a három pont sorsát. Samuel Holmen volt, aki a 64. percben három magyar védő között átvette a labdát, és a magyar kapu jobb oldalába bombázott.
A magyar válogatott emberemlékezet óta nem nyert tétmeccsen idegenben magasan jegyzett ellenféllel szemben, 0–2-nél pedig még a legvérmesebb magyar szurkolók sem bízhattak a csodában.
A hátralévő időszak szépen lecsorgott, ami után azt a keserű végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy a magyar válogatott akkor sem nyer, ha jól játszik – s ezen a lefújás előtti utolsó pillanatban begyötört Rudolf Gergely-gól sem változtat.
2008. szeptember 8., hétfő
A Magyar válogatott programja
2008.09.06 Magyarország–Dánia 0–0
2008. szeptember 10. Svédország–Magyarország 20:15
2008. október 11. Magyarország–Albánia
2008. október 15. Málta–Magyarország
2009. március 28. Albánia–Magyarország
2009. április 1. Magyarország–Málta
2009. szeptember 5. Magyarország–Svédország
2009. szeptember 9. Magyarország–Portugália
2009. október 10. Portugália–Magyarország
2009. október 14. Dánia–Magyarország
2008. szeptember 10. Svédország–Magyarország 20:15
2008. október 11. Magyarország–Albánia
2008. október 15. Málta–Magyarország
2009. március 28. Albánia–Magyarország
2009. április 1. Magyarország–Málta
2009. szeptember 5. Magyarország–Svédország
2009. szeptember 9. Magyarország–Portugália
2009. október 10. Portugália–Magyarország
2009. október 14. Dánia–Magyarország
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
